Azt hiszem, akik itt vagytok, a legtöbben tudjátok, hogy tanulok (tanultam khm) koreaiul, hiszen eredetileg a Facebbok csoport is azért jött létre, hogy az önkéntes évem alatt szerzett élményeimet megosszam veletek, azonban aztán ez ugye meghiúsult.
Mindazonáltal a koreai nyelv egy szinten még a mai napig szerves része az életemnek, ugyanis egy túlnyomórészt koreai háztartásban élek és egy koreai cégnél dolgozom, így akarva, akaratlanul ki vagyok téve annak, hogy halljam, néha használjam is.
Először is elmesélem, hogy hogyan is keveredtem én oda, hogy elkezdjek egyáltalán koreaiul tanulni, mert azért, noha ma már nagyon népszerűnek számít, pár éve még nem volt az és most sem mondanám egy hétköznapi választásnak.
Egyébként ezt szerintem már leírtam egy korábbi posztomban 2020 környékén, de azt már nyilván senki sem fogja visszaolvasni, szóval...
2018 őszén egy szabadulószobában dolgoztam, ahol volt egy kolléganőm, akinek a magyar volt a minorja egyetemen és egy mitológiai órára meg kellett nézniük egy koreai sorozatot, ami sellőkről szólt. Valamiért megtetszett neki ez a műfaj, mivel a youtube feldobott neki egy koreai pop együttest, akik akkoriban még itthon nem voltak különösebben híresek és rövid idő alatt minden műszakváltáskor erről beszélt.
Mivel én egyáltalán nem ismertem az ázsiai kultúrát úgy átfogóan sem, abszolút ignoráns voltam a földrajzi elhelyezkedésére is és minden egyébre, de olyanokat már hallottam, hogy anime, meg manga és gondoltam ez egy kutya lehet a japánnal, viszont nem értettem, hogy a kolléganőm, aki egy komoly felnőtt nő, miért kezdett hirtelen a semmiből rajongani egy kultúra iránt, olyannyira, hogy még a nyelvet is meg akarta tanulni.
2018. november 22-én aztán feltettem a nagy kérdést, hogy magyarázza már el. Hát leültetett és megnézette velem az Idol, a Blood, Sweat and Tears, a DNA és az Airplane Pt.2 című számokat a BTS-től. Utóbbinak annyira tetszett a nyelvi hangzása, hogy teljesen odavoltam (mint később realizáltam az az egy szám japánul volt lol), és mondtam neki, hogy mivel csak 10ezer forint egy 4 hónapos nyelvtanfolyam, beiratkozom vele, mert az olyan olcsó, hogy még üzbégül is elmennék megtanulni. A másik ami nagyon tetszett az a képi világ volt, nagyon színes, összetett, igazán szinesztéziával átitatott élmény, a dinamikus koreográfiákkal és díszletekkel, ilyesmivel a nyugati popiparban nem találkoztam.
Hamar a k-kultúra szerelmese lettem hát én is, de erről kb ennyit, mert az már igencsak alábbhagyott, sőt... :D
Azonban mivel már elkezdtem tanulni és sok időt, pénzt áldoztam rá, mindmáig célom, hogy elsajátítsam ezt a nyelvet és ne hagyjam annyiban, mert noha már maga a kultúra sok szempontból inkább taszít, a nyelvtant még mindig izgalmasnak tartom, a hangzást különlegesnek és úgy gondolom sok mindenben lehet épülésemre, hisz ahány nyelvet ismersz, annyival több ember vagy.
2019 februárjában hát beiratkoztunk a Koreai Kultúrális Központ Sejong Intézet által üzemeltetett nyelvtanfolyamára. Nagyon jó volt, csak sajnos ezek az anyagok igazából egy 4 hónapos intenzív (heti 5x4órás) kurzushoz vannak kitalálva, így, hacsak nem tanul az ember nagyon-nagyon szorgalmasan mellette, nem mondom, hogy minden esetben hasznos.
A mi tanáraink nagyon jók voltak, bár én elsőre megbuktam, abszolút a lustaságomnak köszönhetően, másodjára pedig ismét ugyanahoz a tanárhoz jártam a következő félévben ismételni, majd a covid kitörésével már eltörlésre került a következő szintű tanfolyam az első órát követően, amit nagyon sajnálok most is, mert ott valahogy kiestem ebből a közegből, rutinból és azóta sem mentem vissza.
Szóval, tulajdonképpen úgy kezdtem a tanulást, hogy a Sejong Intézet tankönyvét vettem át, de ezt tényleg csak tanfolyami környezetben, vagy kifejezetten tanárral ajánlom. Egyéni tanulásra egyáltalán nem alkalmas szerintem. A nyelvtanok nincsenek benne érthetően leírva, elmagyarázva, én nem szeretem.
Ezen kívül én még most is néha használom szókincsfejlesztésre a Drops applikációt, illetve van DuoLingom, de az nálam ilyen elvi kérdés, hogy nem szeretem, ne kérdezzétek miért.. :D
Amit azoknak ajánlok, akik nem tudják az angolt, mint közvetítőnyelvet használni, az a How to Study Korean weboldal. Itt nagyon sok anyag van fent, de én már belefutottam hibákba, pedig nagyon kezdő szinten vagyok, szóval csak vigyázzatok vele.
Ezen kívül vannak nagyon jó kis nelvtanulós blogok, youtube csatornák, pl Lindie Botes, akit én elképesztően szeretek, nagyon sok nyelven tanul, polyglot, a korábbi anyagai is mind elérhetőek a honlapján is, ő nagyon sok jó tippet ad, köztük tankönyv címeket, naplóvezetést, tanulásmódszertant, stb stb.
Az én hatalmas kedvencem a Talk to Me in Korean kollektíva. Király tankönyveik vannak, aminek a curriculuma ingyen is elérhető online, továbbá számos ingyenes youtube videójuk van, de rengeteg további fizetős szolgáltatásuk is elérhető, nekem van előfizetésem (amit sajnos alig használok) és jó pár könyvet is rendeltem tőlük, amik fenomenálisak. Tud velük az ember nagyon hatékonyan egyedül is fejlődni, tanulni, ha okosan csinálja.
A másik, ami nagyon-nagyon fontos, hogy próbálj anyanyelviekkel társalogni. Ehhez vannak mindenféle alkalmazások, amiknek nagy részével azért vigyázni kell, mert nem csak nyelvcsere miatt vannak ott fent az emberek, de nagyon jó lehetőség gyakorolni, ha a közvetlen környezetedben, vagy az ismeretségi körödben nicsen erre lehetőség. Ilyenek pl a MEEF, vagy a HelloTalk. Inkább a HelloTalkot ajánlom, az hatékonyabb felület és biztonságosabb is. Én ezeknek a használatával még csak mostanában ismerkedem, de tényleg hasznosak.
Így a fentiekhez kapcsolódóan, vagy ha egyáltalán beszélget az ember koreaiul írásban, elengedhetetlen egy jó kis fordító app. Persze ott a google, amit ha már szemfüles vagy, rögtön látod, hogy koreaiul ritka borzadály, de a Naver Dictionary zseniális, ott lehet bogarászni, illetve van a Papago is, én azért annyira nem rajongok személy szerint, de tudom, hogy csomóan csak azt használják.
A Naverben azt szeretem, hogy nem csak szavakat fordít, de példamondatokat ad, így ha már picit magabiztosabb vagy és tudod mit keresel, akkor ki tudsz bogarászni szófordulatokat, összefércelhetsz mondatokat, én általában így írkálok, mert magamtól nem menne, de így közben mégis tanulok és gyakorlok.
Amit még nagyon sokan csinálnak és tényleg fejlődnek, az a koreai sorozat nézés. Na erre én a világért nem tudom magam rávenni. Annyira nem szeretem a történetmesélés módját, hogy alig van koreai sorozat, amit végig tudtam nézni. A legtöbbet vagy félbehagyom, vagy megnézem az első 10 részt és az utolsó 4et már csak kínlódom. De tényleg sokakat ismerek, akiknek ez rengeteget dob azon, hogy anyanyelvihez közelítsen a kiejtésük, a szókincsük, a szóhasználatuk.
Amiket én szeretek, azok nem ezek a TIPIKUS koreai romantikus drámák, hanem pl a Squid Game, vagy a Korean Money Heist. Ezek ilyen akciójellegűek, pedig amúgy sosem nézek ilyesmit, abszolút egy romance girl vagyok, de nem akkor, ha koreai gyártmányról van szó. Még az Élősködők című Oscar-díjas művészfilmet is ajánlom (szerintem nem művészfilm de mindegy), az számomra megunhatatlan, moziban kétszer láttam és még megvettem a szüleimnek DVD-n is, amit persze csak én néztem meg höhöhö. Szóval szerintem zseniális. A karakter vezetés, a forgatókönyv, minden minden chef's kiss.
Továbbá, ha már médiumok, akkor van egy bővítmény, a Language Reactor.
